Gáll Erwin – Gergely Balázs: Kolozsvár születése. Régészeti adatok a város 10-13. századi történetéhez

Ajánlás

Gáll Erwin – Gergely Balázs:

Kolozsvár születése. Régészeti adatok a város 10-13. századi történetéhez

c. kötethez

Kolozsvár a közép-európai régió egyik legfontosabb városa. Szellemi kisugárzása ezer esztendeje meghatározó tényezője volt a régió történetének. A város területe az őskor óta lakott volt, jelezvén azt a földrajzi szempontból is fontos szerepet, amelyet napjainkig betölt.

Különösen értékesek számunkra azok az adatok, amelyek a középkori város 10-13. századi előzményeit tárják elénk. Erről az időszakról írott források csak nagyon gyéren állnak a rendelkezésünkre, s azok értelmezése is nehézségekbe ütközik. Éppen ezért nélkülözhetetlenek a város területén előkerült régészeti leletek. A szerzők ezeket gyűjtötték csokorba, s tették közzé.. Munkájuk hiánypótló, mert a korábbi szakirodalomban itt-ott elszórt adatokat ehhez hasonló egységben még egyetlen mű sem tárgyalta. Részletesen taglalják a város környékének földrajzi viszonyait, előtörténetét, s a kevés írott forrást is. Munkájuk értékes része a város területén talált 10-13. századi temetők kutatástörténetének ismertetése. Kárpát-medencei összehasonlításban is kiemelkedő fontosságú e temetők bemutatása, a temetkezési szokások vizsgálata. A temetők leletanyag számos közvetlen szállal kapcsolódik nemcsak a tágabb környék, de az egész korabeli magyarság régészeti emlékanyagához is, annak elválaszthatatlan részét alkotván. E leletek segítségével rajzolták meg plasztikusan a „Kincses Város” előzményének kora középkori történetét. Legalább ennyire fontos a munkához kapcsolódó katalógus. Ennek segítségével bármely kutató vagy a város történetének e korszakában elmélyedni kívánó érdeklődő kétségtelen hitelességű képet alkothat e számos helyen vitatott történelmi korszak hagyatékáról. Mindenképpen örvendetes, hogy a Szerzők a komplexitás jegyében a lehetőségek határain belül törekedtek arra is, hogy a szűkös emlékanyagot antropológussal és archaeozoológussal is megvizsgáltassák.

Mindezek értelmében e munkát alapvető fontosságú forrásműnek tartom, nemcsak Erdély, de az egész magyarság története szempontjából is, s a Szerzőknek ez úton is gratulálok a színvonalas munkához. Ahhoz a könyvhöz, amely szakmai eredményei mellett egyszersmint tudománytörténeti jelentőségű munkának is tekinthető. Bármily hihetetlen ugyanis, de az elsőként 1834-ben felfedezett benepusztai honfoglalás kori magyar sír megtalálása és közzététele óta eltelt 175 esztendő múltán ez az első Erdélyben, magyar nyelven megjelent,  honfoglalás és államalapítás kori sírokat és temetőket közlő és elemző önálló monográfia. Köszönet és elismerés érte!

Dr. Révész László

tudományos főmunkatárs, Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest)

tanszékvezető egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék)

Budapest-Szeged, 2009. 10. 02.

Erdélyi Múzeum-Egyesület

Debüt-díj

...

Állásfoglalás

A kolozsvári Főtér átalakítása új helyzet elé állította a helybeli magyar és román közösséget. Az új arculatú Főtér – az eredeti elképzelések szerint – olyan színvonalas és igényes közösségi programok helyszínévé kellene váljon, amelyek Kolozsvár szellemiségéhez, Erdély fővárosának központjához illőek.

A sebtében átadott új Főtér, a városvezetés szerint, új rendezvényekre is alkalmas immár. Így az átadást követően rögtön kihirdették, hogy Kolozsvár szívében bécsi mintára szerveznek karácsonyi programokat advent időszakában, felkérve a magyar közösség képviseletét is, állítson össze megfelelő műsorszámokat erre az eseménysorozatra.
Az előkészületekkel egy időben az RMDSZ-es városi tanácsosok felhívták a figyelmet arra, hogy a helyi önkormányzatnak egy korábbi határozata értelmében, a Főtéren vagy a város más közterületén, kizárólag a városi Tanács erre vonatkozó döntése alapján lehet rendezvényt szervezni. E 2002/210-es határozatról az elmúlt hetek kampánylázában megfeledkeztek az önkormányzat vezetői. Továbbá, a hatályos műemlékvédelmi törvény értelmében, a templomként szolgáló műemléképületek körüli területen bármely rendezvény megszervezésére kizárólag az érintett egyház képviselőinek beleegyezésével kerülhet sor. Az RMDSZ-es képviselők által felmutatott határozat rendelkezéseit semmibe véve, a felújított Főtéren jelenleg, sajnos, botrányos jelenségnek lehetünk tanúi: amit bécsi mintára terveztek és amiről sokan azt gondoltuk, hogy ízléses, bensőséges és jó hangulatú esemény lesz, közönséges balkáni zsibvásárrá alakult. Minősíthetetlen színvonalú zenei kínálat harsogja be a Főteret, ellehetetlenítve a közeli Szent Mihály-templomban zajló délutáni miséket. Sokan most döbbennek rá, hogy nem ilyen Főteret akartak. Az avatás utáni napokban és most is úgy gondoljuk, hogy igen, a teret élettel kell megtölteni, de nem így. Nem hivalkodó, hangos tömegrendezvényeket, hanem igényes, csendes és minőségi kulturális rendezvényeket akarunk. A kolozsvári Főtér, az erdélyi magyarság jelképes főtere, nem válhat piaci zsibvásárrá.
Tekintettel az elmúlt napok keserű tapasztalatára, valamint az említett önkormányzati határozat és a vonatkozó törvények rendelkezéseire, a továbbiakban elhatárolódunk az ilyenfajta tömegrendezvényektől és csak olyan minőségi kulturális események szervezését tarjuk elfogadhatónak ezen a helyen, amelyek illenek a hely szellemiségéhez, a történelmi belváros hangulatához, nem zavarják az egyházi szertartásokat valamint a környék lakóit.
Kolozsvár, 2009. december 5.

Adorjáni Dezső Zoltán A Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház püspöke
Bálint Benczédi Ferenc az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke
Pap Géza az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Tonk István az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka
Kötő József parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főtanácsosa
László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke
Gergely Balázs az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének elnöke
Csoma Botond az RMDSZ városi tanácsi frakciójának vezetője
Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ Szabadelvű Kör elnöke
Molnos Lajos az RMDSZ Kolozs megyei szerveztének ügyvezető elnöke
Horváth Anna az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke
Kiss – Budai Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének alelnöke
Bodó Barna a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke
Dáné Tibor Kálmán az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke
Egyed Ákos az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke
Kató Béla a Sapientia Alapítvány elnöke
Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság elnöke
Sipos Gábor az Erdélyi Múzeum Egyesület alelnöke
Sándor Krisztina a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke
Zsigmond József a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke

Adventi gyertyagyújtás a Főtéren

Felhívás

Advent a karácsonyt megelőző várakozás és az ünnepre való felkészülés áldott időszaka. Ezen a négy héten keresztül a kolozsvári magyarok közös felkészülését hivatott segíteni az a rendezvénysorozat, melyet a Főtéren szervezünk vasárnaponként 19 órától.

Most vasárnap a János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffi Gyula Énekkara énekel, Majó Julianna karnagy vezetésével, illetve áhítatot tart Rácz Norbert kolozsvári unitárius lelkész. Szeretettel várjuk tehát mindannyiukat, felekezeti hovatartozástól függetlenül, vasárnap du. 7 órára a Főtérre.

EMNT állásfoglalás a romániai elnökválasztás tárgyában

           Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy felhívása az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívására és közös álláspont kialakítására a romániai elnökválasztás kérdésében eredménytelen maradt.

           A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői végig a párt belügyének tekintették az államelnök-választással kapcsolatos összes döntést, és elzárkóztak a konzultációktól mind a jelöltállítás során, mind a második fordulóban kialakítandó álláspont esetében. Magatartásuk azt, a többek által megfogalmazott vádat igazolja, hogy az EP-választások alkalmával kialakított Magyar Összefogás csak konjunkturális megoldást jelentett számukra és nem egy hosszú távú stratégiai együttműködés kezdetét az erdélyi magyarság fontosabb célkitűzéseinek elérése érdekében. Ez azért is sajnálatos, mert az RMDSZ még mindig a parlamenti képviselet monopóliumával rendelkezik, és a pártérdeket a nemzeti érdek elé helyező gyakorlata a jövőben sem összefogni, hanem inkább megosztani fogja az erdélyi magyarságot.

          Határozott álláspontunk, hogy sokszínű erdélyi magyar társadalmunkban, ahol a politikai pluralizmus intézményesen létezik, a fontosabb politikai szereplők számára nem csak lehetőség, hanem szükségszerűség és a választókkal szembeni erkölcsi kötelesség a közösség jövőjét érintő kérdésekben egyeztetni és megegyezésre törekedni. Szomorúan állapítjuk meg, hogy jelenleg a politikai szekértáborok vezetőinek kibékíthetetlennek tűnő szembenállása felülhaladja ezt az imperatívuszt, kiszolgáltatva közösségünk tagjait a többségi pártok önző érdekeinek.

          A közvéleménykutatások adatai visszaigazolják a magyar politikai elit egyeztetési képtelenségét: az elnökválasztás kérdésében az erdélyi magyarság megosztott. Egységes ajánlat hiányában ez természetes.

          Az egyik tábor – az RMDSZ-vezérkar hivatalos álláspontját magáévá téve – hinni akar a posztkommunizmus stigmáját magán viselő szociáldemokrata jelölt megtérésében és abban az újfajta politizálást előrevetítő ígéretben, amelynek marketing-arca a sikeres szebeni, ráadásul német származású polgármester. Meggondolandó, hogy a közösségi autonómiák kérdésében az elmúlt évtizedben szemérmesen hallgató Klaus Johannis vezette kormány jelent-e megoldást az erdélyi magyarság számára, vagy a Mircea Geoană körüli, magyarbarátsággal alig, de korrupcióval annál inkább vádolható érdekcsoportok kerekednek felül.

          A másik tábor – belső meggyőződés által vezérelve vagy a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének megnyilvánulásai nyomán  – Traian Băsescu jelenlegi elnök újraválasztásában látja a kisebbik rosszat, és a romániai kommunizmus bűneit hivatalosan elítélő gesztusáért hajlamos ideiglenesen zárójelbe tenni a Székelyföld területi autonómiáját elutasító vagy a parlamenti demokráciát autokratikus elnöki rendszerrel felülíró elnöki praktikákat. Ezen álláspont mellett szól továbbá az az európai demokráciákban meghonosodott gyakorlat, miszerint közös ideológiai családhoz tartozó pártok egymás jelöltjeit támogatják az országos választásokon.

          Az EMNT Elnöksége számára rokonszenves, és mind elvi, mind erkölcsi megfontolásokból tiszteletreméltónak tartja azt a két előbbi állásponttól eltérő értelmiségi kezdeményezést, amely a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslatának nyomvonalán haladva jelképesen az autonómiára való szavazásra szólítja fel a magyar választópolgárokat. Ha ezt a kezdeményezést az EMEF keretében konszenzus övezte volna és az összes erdélyi magyar közéleti szereplő felvállalta volna, valóban kirajzolhattuk volna a Székelyföld és Erdély egyéb, magyarok által jelentős számban lakott régióinak autonómia-igényét jelentő térképét. Kár, hogy ilyen konszenzusra közéleti vezetőink jelenleg képtelenek.

Mindezek ismeretében az EMNT Elnökségének egyetlen megoldása marad: a választásokon való részvételre, az érvek és ellenérvek mérlegelése után pedig lelkiismeret szerinti szavazásra bíztatja erdélyi magyar közösségünk szavazásra jogosult tagjait.

Az EMNT elnöksége nevében

Tőkés László                                                              

elnök, EP-képviselő  

Toró T. Tibor
ügyvezető elnök
                                               

Brüsszel – Nagyvárad, 2009. december 2.

SZÉGYEN!!! Kempinski, 2. felvonás

2002. december 1. 
Medgyessy Péter a budapesti Kempinski szállóban Adrian Năstase-val, Verestóy Attilával és Kelemen Attilával ünnepli Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését .  

http://itthon.transindex.ro/?cikk=1227

Szász Jenő reakciója a "Kempinski ügy" kapcsán:

"Árulók a határon innen és túl is vannak, s politikai cinizmus az, ahogyan a magyar miniszterelnök az RMDSZ-es csúcsvezetőséggel együtt ünnepelte december elsejét a román miniszterelnökkel"

Szász Jenő, 2002. december 11.

http://udvardy.adatbank.ro/?action=nevmutato&nevmutato=Kincses%20El%C5%91d&kezd=211

Mi történik nyolc évvel később?



!!!

http://www.tvr.ro/articol.php?id=73336

00:36"-nál

2009. december 1.
Szász Jenő a Cotroceni palotában Băsescuval ünnepeli Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését .

(Mindkét felvétel korábbi találkozókon készült.)

NO COMMENT???

Rövidnadrágtól a nyakkendőig?