Állásfoglalás

A kolozsvári Főtér átalakítása új helyzet elé állította a helybeli magyar és román közösséget. Az új arculatú Főtér – az eredeti elképzelések szerint – olyan színvonalas és igényes közösségi programok helyszínévé kellene váljon, amelyek Kolozsvár szellemiségéhez, Erdély fővárosának központjához illőek.

A sebtében átadott új Főtér, a városvezetés szerint, új rendezvényekre is alkalmas immár. Így az átadást követően rögtön kihirdették, hogy Kolozsvár szívében bécsi mintára szerveznek karácsonyi programokat advent időszakában, felkérve a magyar közösség képviseletét is, állítson össze megfelelő műsorszámokat erre az eseménysorozatra.
Az előkészületekkel egy időben az RMDSZ-es városi tanácsosok felhívták a figyelmet arra, hogy a helyi önkormányzatnak egy korábbi határozata értelmében, a Főtéren vagy a város más közterületén, kizárólag a városi Tanács erre vonatkozó döntése alapján lehet rendezvényt szervezni. E 2002/210-es határozatról az elmúlt hetek kampánylázában megfeledkeztek az önkormányzat vezetői. Továbbá, a hatályos műemlékvédelmi törvény értelmében, a templomként szolgáló műemléképületek körüli területen bármely rendezvény megszervezésére kizárólag az érintett egyház képviselőinek beleegyezésével kerülhet sor. Az RMDSZ-es képviselők által felmutatott határozat rendelkezéseit semmibe véve, a felújított Főtéren jelenleg, sajnos, botrányos jelenségnek lehetünk tanúi: amit bécsi mintára terveztek és amiről sokan azt gondoltuk, hogy ízléses, bensőséges és jó hangulatú esemény lesz, közönséges balkáni zsibvásárrá alakult. Minősíthetetlen színvonalú zenei kínálat harsogja be a Főteret, ellehetetlenítve a közeli Szent Mihály-templomban zajló délutáni miséket. Sokan most döbbennek rá, hogy nem ilyen Főteret akartak. Az avatás utáni napokban és most is úgy gondoljuk, hogy igen, a teret élettel kell megtölteni, de nem így. Nem hivalkodó, hangos tömegrendezvényeket, hanem igényes, csendes és minőségi kulturális rendezvényeket akarunk. A kolozsvári Főtér, az erdélyi magyarság jelképes főtere, nem válhat piaci zsibvásárrá.
Tekintettel az elmúlt napok keserű tapasztalatára, valamint az említett önkormányzati határozat és a vonatkozó törvények rendelkezéseire, a továbbiakban elhatárolódunk az ilyenfajta tömegrendezvényektől és csak olyan minőségi kulturális események szervezését tarjuk elfogadhatónak ezen a helyen, amelyek illenek a hely szellemiségéhez, a történelmi belváros hangulatához, nem zavarják az egyházi szertartásokat valamint a környék lakóit.
Kolozsvár, 2009. december 5.

Adorjáni Dezső Zoltán A Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház püspöke
Bálint Benczédi Ferenc az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke
Pap Géza az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Tonk István az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka
Kötő József parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főtanácsosa
László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke
Gergely Balázs az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének elnöke
Csoma Botond az RMDSZ városi tanácsi frakciójának vezetője
Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ Szabadelvű Kör elnöke
Molnos Lajos az RMDSZ Kolozs megyei szerveztének ügyvezető elnöke
Horváth Anna az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke
Kiss – Budai Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének alelnöke
Bodó Barna a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke
Dáné Tibor Kálmán az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke
Egyed Ákos az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke
Kató Béla a Sapientia Alapítvány elnöke
Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság elnöke
Sipos Gábor az Erdélyi Múzeum Egyesület alelnöke
Sándor Krisztina a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke
Zsigmond József a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke

Adventi gyertyagyújtás a Főtéren

Felhívás

Advent a karácsonyt megelőző várakozás és az ünnepre való felkészülés áldott időszaka. Ezen a négy héten keresztül a kolozsvári magyarok közös felkészülését hivatott segíteni az a rendezvénysorozat, melyet a Főtéren szervezünk vasárnaponként 19 órától.

Most vasárnap a János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffi Gyula Énekkara énekel, Majó Julianna karnagy vezetésével, illetve áhítatot tart Rácz Norbert kolozsvári unitárius lelkész. Szeretettel várjuk tehát mindannyiukat, felekezeti hovatartozástól függetlenül, vasárnap du. 7 órára a Főtérre.

EMNT állásfoglalás a romániai elnökválasztás tárgyában

           Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy felhívása az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívására és közös álláspont kialakítására a romániai elnökválasztás kérdésében eredménytelen maradt.

           A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői végig a párt belügyének tekintették az államelnök-választással kapcsolatos összes döntést, és elzárkóztak a konzultációktól mind a jelöltállítás során, mind a második fordulóban kialakítandó álláspont esetében. Magatartásuk azt, a többek által megfogalmazott vádat igazolja, hogy az EP-választások alkalmával kialakított Magyar Összefogás csak konjunkturális megoldást jelentett számukra és nem egy hosszú távú stratégiai együttműködés kezdetét az erdélyi magyarság fontosabb célkitűzéseinek elérése érdekében. Ez azért is sajnálatos, mert az RMDSZ még mindig a parlamenti képviselet monopóliumával rendelkezik, és a pártérdeket a nemzeti érdek elé helyező gyakorlata a jövőben sem összefogni, hanem inkább megosztani fogja az erdélyi magyarságot.

          Határozott álláspontunk, hogy sokszínű erdélyi magyar társadalmunkban, ahol a politikai pluralizmus intézményesen létezik, a fontosabb politikai szereplők számára nem csak lehetőség, hanem szükségszerűség és a választókkal szembeni erkölcsi kötelesség a közösség jövőjét érintő kérdésekben egyeztetni és megegyezésre törekedni. Szomorúan állapítjuk meg, hogy jelenleg a politikai szekértáborok vezetőinek kibékíthetetlennek tűnő szembenállása felülhaladja ezt az imperatívuszt, kiszolgáltatva közösségünk tagjait a többségi pártok önző érdekeinek.

          A közvéleménykutatások adatai visszaigazolják a magyar politikai elit egyeztetési képtelenségét: az elnökválasztás kérdésében az erdélyi magyarság megosztott. Egységes ajánlat hiányában ez természetes.

          Az egyik tábor – az RMDSZ-vezérkar hivatalos álláspontját magáévá téve – hinni akar a posztkommunizmus stigmáját magán viselő szociáldemokrata jelölt megtérésében és abban az újfajta politizálást előrevetítő ígéretben, amelynek marketing-arca a sikeres szebeni, ráadásul német származású polgármester. Meggondolandó, hogy a közösségi autonómiák kérdésében az elmúlt évtizedben szemérmesen hallgató Klaus Johannis vezette kormány jelent-e megoldást az erdélyi magyarság számára, vagy a Mircea Geoană körüli, magyarbarátsággal alig, de korrupcióval annál inkább vádolható érdekcsoportok kerekednek felül.

          A másik tábor – belső meggyőződés által vezérelve vagy a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének megnyilvánulásai nyomán  – Traian Băsescu jelenlegi elnök újraválasztásában látja a kisebbik rosszat, és a romániai kommunizmus bűneit hivatalosan elítélő gesztusáért hajlamos ideiglenesen zárójelbe tenni a Székelyföld területi autonómiáját elutasító vagy a parlamenti demokráciát autokratikus elnöki rendszerrel felülíró elnöki praktikákat. Ezen álláspont mellett szól továbbá az az európai demokráciákban meghonosodott gyakorlat, miszerint közös ideológiai családhoz tartozó pártok egymás jelöltjeit támogatják az országos választásokon.

          Az EMNT Elnöksége számára rokonszenves, és mind elvi, mind erkölcsi megfontolásokból tiszteletreméltónak tartja azt a két előbbi állásponttól eltérő értelmiségi kezdeményezést, amely a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslatának nyomvonalán haladva jelképesen az autonómiára való szavazásra szólítja fel a magyar választópolgárokat. Ha ezt a kezdeményezést az EMEF keretében konszenzus övezte volna és az összes erdélyi magyar közéleti szereplő felvállalta volna, valóban kirajzolhattuk volna a Székelyföld és Erdély egyéb, magyarok által jelentős számban lakott régióinak autonómia-igényét jelentő térképét. Kár, hogy ilyen konszenzusra közéleti vezetőink jelenleg képtelenek.

Mindezek ismeretében az EMNT Elnökségének egyetlen megoldása marad: a választásokon való részvételre, az érvek és ellenérvek mérlegelése után pedig lelkiismeret szerinti szavazásra bíztatja erdélyi magyar közösségünk szavazásra jogosult tagjait.

Az EMNT elnöksége nevében

Tőkés László                                                              

elnök, EP-képviselő  

Toró T. Tibor
ügyvezető elnök
                                               

Brüsszel – Nagyvárad, 2009. december 2.

SZÉGYEN!!! Kempinski, 2. felvonás

2002. december 1. 
Medgyessy Péter a budapesti Kempinski szállóban Adrian Năstase-val, Verestóy Attilával és Kelemen Attilával ünnepli Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését .  

http://itthon.transindex.ro/?cikk=1227

Szász Jenő reakciója a "Kempinski ügy" kapcsán:

"Árulók a határon innen és túl is vannak, s politikai cinizmus az, ahogyan a magyar miniszterelnök az RMDSZ-es csúcsvezetőséggel együtt ünnepelte december elsejét a román miniszterelnökkel"

Szász Jenő, 2002. december 11.

http://udvardy.adatbank.ro/?action=nevmutato&nevmutato=Kincses%20El%C5%91d&kezd=211

Mi történik nyolc évvel később?



!!!

http://www.tvr.ro/articol.php?id=73336

00:36"-nál

2009. december 1.
Szász Jenő a Cotroceni palotában Băsescuval ünnepeli Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését .

(Mindkét felvétel korábbi találkozókon készült.)

NO COMMENT???

Rövidnadrágtól a nyakkendőig?

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalása a romániai elnökválasztás második fordulója előtt

Bár a romániai elnökválasztás első fordulójának eredményei a papírforma szerint alakultak, hiszen várható volt a megközelítőleg azonos támogatottsággal bíró két nagy párt, a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata–Liberális Párt jelöltjének második fordulóba jutása, mégis meggondolatlannak és aggasztónak tűnik az a sietség, ahogyan az erdélyi magyar politikai pártok vezetői – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) – támogatóik nevében elkötelezik magukat az egyik, illetve a másik jelölt mellett.

Meggondolatlan és elsietett, mert egyik jelöltnek sincs nyilvános és értékelhető politikai ajánlata általában a számbeli román többséggel együttélő nemzeti közösségek létkérdéseinek megnyugtató rendezésére, sajátosan pedig az erdélyi magyar közösségi autonómiák – a széles értelemben vett kulturális autonómia és a Székelyföld területi autonómiája – közjogi megvalósíthatósága tekintetében.

Ennek hiányában alapos a gyanú, hogy nem az erdélyi magyar érdek érvényesítése foglalkoztatja elsődlegesen az RMDSZ vezetőit, amikor – bár körmönfont módon, a Nemzeti Liberális Párt és Klaus Johannis lehetséges miniszterelnök-jelölt támogatásának leple alatt – ismét a posztkommunista érdekcsoportok által irányított szociáldemokrata jelölt, Mircea Geoană támogatására készülnek buzdítani a gyanútlan magyar választót, hanem inkább az ismét elérhető közelségbe került bukaresti kormányzati bársonyszékek bűvölete.

Nem sokkal átgondoltabb ennél a politikai képviseletünk számára létfontosságú arányos parlamenti berendezkedés helyett az autokratikus nemzetállami gyakorlat veszélyét hordozó elnöki rendszert, illetve a mondvacsinált „caracali” autonómia-modellt ígérő Traian Băsescu feltétlen támogatására való felszólítás sem az MPP elnöke részéről.

Akkor már tisztességesebb és megfelelő elvi alapú a Székely Nemzeti Tanács elnökének érvénytelen szavazásra buzdító kísérlete, amit egy összmagyar erdélyi összefogás egyértelmű politikai üzenetté erősíthetne, ennek hiányában azonban eleve kudarcra van ítélve, amint ezt az első forduló eredményei igazolták is.

Különösen aggasztónak tartjuk a korai elköteleződést azért is, mert a magyar pártok egymásnak ellentmondó döntését nem előzte meg részükről semmilyen kísérlet egy közösen vállalható, egyeztetett magyar álláspont kialakítására, bár még közvetlenül az urnazárást követő órákban javasoltuk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását a lehető legszélesebb összetételben. Ennek hiányában a pártok ellentétes álláspontja együttműködés és a magyar szolidaritás erősítése helyett újabb szembenállást gerjeszt az erdélyi magyar társadalomban, amely nemhogy az autonómia ügyét nem viszi előre, hanem az „oszd meg és uralkodj” gyakorlatának teremt alkalmas táptalajt.

Mindezen megfontolásokból, az EMNT továbbra is egyeztetést szorgalmaz az erdélyi magyar politikai és civil-politikai élet szereplői között, ennek érdekében ismételten az EMEF mielőbbi összehívását kezdeményezi.

Az EMNT Elnöksége nevében

Tőkés László Toró T. Tibor
elnök, EP-képviselő ügyvezető elnök


Nagyvárad, 2009. november 27.

Gyere velünk Te is erdőt takarítani!

Erdőtakarítási programot indít a Kolozs megyei EMNT.

Az első, őszi nagytakarításra november 21-én, szombaton de. 11 órától kerül sor a Gácserben. Számítunk mindazok segítségére, akiknek fontos a zöld környezet tisztántartása, és márciustól novemberig, havonta egyszer szívesen áldoznak néhány órát egy közös, vidám hangulatú erdőtakarításra. Az akcióhoz szemeteszsákokat, munkakesztyűket, szemétszállító teherautót, a résztvevőknek pedig forró teát biztosítunk.

Találkozás: Szombaton de. 11-kor, a monostori trolibusz végállomás mellett, az „Unirea” sporttelep bejáratánál. A késve érkezők megtalálnak minket a sporttelep mögötti erdőszakaszon.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kolozs megyei EMNT